Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete és a Földtudományok Doktori Iskola „A geográfus útjai” címmel országos tudományos emlékkonferenciát rendez. A konferencia fő témái dr. Tóth József munkásságának meghatározó mérföldköveihez kapcsolódóan a hazai térszerveződés, a térszerkezet, illetve a változó magyar településrendszer aktuális kérdései.
„Dr. Tóth József pályájának első szakaszát egyértelműen meghatározta a vonzáskörzetek és a központi helyek kutatása, korai munkái általában a központi helyek elméletének hazai elterjedéséhez kapcsolhatók. Az 1970-es években már az Alföld térszerkezetének problémái, városhálózatának sajátosságai jelentettek évekre elegendő kutatási feladatot. Központi kérdéssé vált – és ettől kezdve végigkíséri kutatói pályáját – az urbanizáció funkcionális, szerepkörökben tetten érhető, illetve formális, vagyis a várossá nyilvánítások révén megnyilvánuló folyamatainak diszharmóniája. Kutatói szempontból a pécsi évek második, egyetemi időszaka már egyértelműen a szintézis jegyében telt. Munkájában előtérbe került az elméleti dimenzió, gondolkodása a földrajzi tér alapvető szerveződési elveinek keresése felé mutat. Ebbe az irányba az első, legsikeresebbnek mondható lépését még 1981-ben tette a rendszerszemléletű településfogalom megalkotásával. Később a településekre megfogalmazott kölcsönhatásokon alapuló megközelítést a földrajzi tér egészére igyekezett kiterjeszteni, és különösen a régió fogalmának értelmezésén keresztül jutott el a térszerveződés és a társadalmi térszervezés folyamatainak és szintjeinek elkülönítéséhez. Ezen elvi alapokon állva folyamatosan támadta mind a regionális tudomány, mind pedig a területfejlesztési politika által létrehozott (saját, következetesen alkalmazott szóhasználatában kvázi-) régiókat, valamint legújabban a véleménye szerint „természetes” téregységként létező vonzáskörzetek figyelembe vétele nélkül megformált járási rendszert. Dr. Tóth József, személyében minden tekintetben a cselekvő geográfus ideáját igyekezett megvalósítani, egész életét végigkíséri az a küzdelem, amelyet azért folytatott, hogy a hatalom mindenkori birtokosai a térrel és a településrendszerrel kapcsolatos döntéseiket a geográfia kutatási eredményei alapján hozzák meg. Elméleti és gyakorlati munkássága jelentősen hozzájárult a hazai városhálózat bővüléséhez, maradandó módon hagyva nyomot az ország településrendszerén.”
A szakmai életút fontosabb szakaszainak megfelelően az előadások több téma köré szerveződnek: a geográfia mint tudomány fontos kérdései, a térszerveződés, a tér szervezésének aktuális kérdései, az Alföld, a település és környezete változásai, fejlődésének tendenciái.
