Párhuzamos szekciók

A mi geográfiánk?

„A tudományos közvéleményt legtöbbször és leginkább az zavarja a földrajztudománnyal kapcsolatban, hogy egyszerre természettudomány és társadalomtudomány is. A problémában kevésbé elmélyültek még úgy is megfogalmazhatják ezt a gondot, hogy egyik része természettudomány, a másik része társadalomtudomány. Bár e második megközelítésnek még a geográfus szakmai közvéleményben is vannak – utolsó mohikánként – képviselői, növekszik annak a felfogásnak a tere a tudományos közvéleményben, amely ugyan a földrajzot egységes, de Janus–arcú tudományként értelmezi” (Tóth J. 2001).

Tóth Professzor Úr pécsi évei alatt igen gyakran hangoztatta megingathatatlannak tűnő nézeteit a földrajztudomány fenti interpretációjával. Soha nem felejtette el hangsúlyozni az ilyen módon értelmezett tudomány jelentőségét, hasznosságát a társadalmi kérdések megválaszolásában, problémák megoldásában. Vajon érvényes ez az álláspont napjainkban? Jelen van-e még ebben a formában ez a kettősség, és mit jelent a gyakorlatban? Integrálódik vagy szegregálódik egymáshoz képest a földrajz két nagy ága, illetve integrálódik-e a földrajz a természet- és a társadalomtudományokba? Megtalálta-e hivatását, és elismerik-e mások ezt a hivatást? Egyáltalán, Nektek, mi a geográfiátok? A szekcióba olyan előadásokat várunk, amelyek a geográfia tudományos identitásának kérdésére reflektálnak, és különböző perspektívából világítanak rá a földrajzot művelők helyére a társadalomban, a tudományban és a tudománypolitikában.

Térszerveződés vagy a tér szervezése?

„E konfliktusok jelentős része abból adódik, hogy nem megfelelő a tér felosztásának, így a határok (bármely szintet is tekintjük) megrajzolásának módja. Amennyiben a társadalmi-gazdasági fejlődés során többé-kevésbé spontán kialakult regionális tagozódás nem – vagy csak kis mértékben – esik egybe a hatalmi érdek kívánta térstruktúrával, úgy az még a legdemokratikusabb berendezkedés mellett is nehezen működtethető, sokszor problémákkal terhes körzeteket alakít ki” (Tóth J. 2004).

Tóth Professzor Úr szakmai berkekben talán közismertnek mondható, „Kell-e nekünk régió?” című televíziós előadásából származó idézet azt a problémát hivatott megjeleníteni, amely munkásságát gyakorlatilag a korai időktől kezdve végigkísérte, nevezetesen az alulról felfelé történő, spontán térszerveződés és a felülről lefelé történő állami térfelosztás diszharmóniája. A régiókról, utolsó éveiben az újraszervezés alatt álló járásokról meglehetősen sarkos véleménye volt, amelyet azonban a tágan értelmezett szakma közel sem oszt egységesen. Az utóbbi években a közigazgatásban a felülről lefelé történő építkezés vált ismét a hangsúlyos elemmé – de vajon mennyire feleltethető ez meg a társadalomföldrajzi tér tagozódásának? Egyáltalán, összeegyeztethetők-e a különböző térrel foglalkozó diszciplínák régiófogalmai és területi kategóriái? A szekcióba olyan előadásokat várunk, amelyek a tér szerveződésének valamely problémáját világítják meg, akár a geográfia, akár más tudomány szemszögéből. Az elméleti megközelítések mellett örömmel vesszük a témához kapcsolódó gyakorlati problémák, esettanulmányok bemutatását is, itthonról vagy a nagyvilágból.

Az Alföld – leszakadó periféria, vagy sajátos egyedi minőség?

„A kialakult kép tehát: az önmaga múltjához képest viszonyítva kétségtelen és elismerésre méltó fejlődése ellenére a Budapestre és az ország ún. ipari tengelyére kiterjedő centrumához képest az Alföld periféria maradt, egyes Alföldön belüli térségek pedig a periféria perifériái lettek” (Tóth J. 1988).

Az Alfölddel kapcsolatos kutatások Tóth József pályafutásában az 1980-as évek végén lezárulnak, utána legfeljebb sporadikusan foglalkozik ezzel a témával. Bár szakmai véleményének összegzését fentebb olvashatjuk, az elmaradottság mellett számos esetben hangsúlyozta az Alföld különlegességét is, és komoly szellemi energiákat mozgatott meg például e régió „tehetség-exportáló” jellegének igazolására. Vajon több évtizeddel a geográfiai indíttatású Alföld-kutatás megindulása után kijelenthető-e, hogy ezek a vizsgálatok hozzájárultak a térség fejlődéséhez, felzárkózásához? Van-e még jelentősége a sajátos alföldi világ egyediségének, vagy ezek a különbözőségek is feloldódnak lassan a globalizáció folyamatában? A szekcióba olyan előadásokat várunk, amelyek az Alföld-jelenség különböző aspektusaival foglalkoznak, legyenek azok akár a térség valamely részproblémáját földrajzi, de akár a geográfián kívüli nézőpontból bemutató elemzések, vagy átfogó, szintetizáló jellegű előadások.

Település – harmonikus rendszer?

„Az élek mentén, az egyes szférák között a szférák (struktúrák) fejlettségétől függő erősségű kölcsönhatás van; a település e struktúrák (és kölcsönhatásaik) együttes rendszere, amely szféránként és egységes organizmusként szoros kölcsönhatásban van a természeti környezettel” (Tóth J. 1981).

Talán a legismertebb Tóth-féle idézet, amelyet a tanítványok és követők közül rengetegen értelmeztek, és talán értelmeztek félre. A definíció megalkotása után több mint 30 év telt el, és bizonyos tekintetben mind a mai napig rendkívül korszerűnek tekinthető. A településeknek a fenntarthatóság fogalomkörén belül történő értelmezése mind a mai napig rendkívül aktuálissá teszi annak vizsgálatát, hogy ez az „egységes organizmus”-ok egymással és tágabb környezetükkel folytatott kapcsolatára vajon a szimbiózis, a versengés, a predáció vagy az élősködés a jellemző? Egyáltalán: fenntarthatók-e, nem csak a településeink ökológiai, hanem településhálózatunk és jelenlegi kapcsolatrendszereik hétköznapibb, társadalmi értelemben? A szekcióba a települések és településhálózat fejlődésének aktuális kérdéseit megvilágító előadásokat várunk, akár általános, akár specifikus témaválasztással. Különösen örülnénk olyan hozzászólásoknak, amelyek a településeink jövőjének fenntarhatóság-szempontú újragondolásával foglalkoznak.